A közösségekről tanácskoztak
A tősgyökeres erdélyi magyarok és románok évszázadokon át beszélték egymás nyelvét, ma ez már nincs így, a toleranciát nem a törvények útján lehet megvalósítani - fejtette ki Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora a hétvégén Marosvásárhelyen.
Az erdélyi városban a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezett konferenciát a romániai kisebbségek sorskérdéseiről, problémáiról. A marosvásárhelyi Népújság, az erdélyi Krónika és a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) helyi tudósításai szerint a résztvevők azt az alapkérdést boncolgatták: vajon megoldást jelenthet-e a kulturális autonómia?
Frunda György szerint az államnak a szubszidiaritás elve alapján a kisebbségekre kell ruháznia a jogot, hogy maguk döntsenek saját kulturális problémáikról. Elismerte, hogy a rendszerváltás óta történtek pozitív lépések az anyanyelvhasználat, illetve a kétnyelvű feliratok ügyében vagy az anyanyelvű oktatás terén.
Egy állam annál gazdagabb, minél több nemzeti kisebbség él a területén, ilyen szempontból Románia "nem rózsakert, hanem virágos rét, amelyben húsz nemzeti kisebbség él, s ezek közül tizenkilencnek képviselete van a parlamentben - fejtette ki Frunda György, megállapítva: "Egyre jobban kezdjük magunkat érezni egymás mellett, hiszen lassan nem csupán a kisebbségek ismerik a többség kultúráját, hanem a többség is egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a kisebbségek kultúrája iránt".
Hozzáfűzte: itt az ideje, hogy megírjuk a román többség és a nemzeti kisebbségek valós történetét, le kell bontani azokat a sorompókat, amelyek még mindig elválasztanak, és "hidakat kell építeni, amelyek összekötnek bennünket". A tősgyökeres erdélyi magyarok és románok évszázadokon át beszélték egymás nyelvét, "de mára ez a normalitás megszűnt" - hangoztatta Frunda, aki szerint "a tolerancia nem valósítható meg törvények útján". A politikus feltétlenül szükségesnek tartja a kulturális autonómiát, hogy legalább ezen a téren a kisebbségek maguk döntsék el, mire van szükségük.
Frunda György: le kell bontani a sorompókat és hidakat kell építeni
Borbély László környezetvédelmi miniszter úgy fogalmazott: bár a rendszerváltás óta több vonatkozásban sikerült eredményeket elérni a kisebbségi jogok gyakorlása terén, tennivaló akad még bőven. "Például feltétlenül oda kell hatnunk, hogy a többség elfogadja: ott, ahol jelentős számban élnek kisebbségek, képviselőiknek joguk van a vezető állásokhoz" - mondta a politikus. Hangsúlyozta: "A kisebbségek az államnál jobban tudják, hogy mi kell nekik, ezt meg kell érteni. El kell jutnunk oda, hogy a kisebbségi szakértőket ne fújhassa el a politika szele" - tette hozzá.
Varga Attila RMDSZ-es képviselő szerint a kulturális autonómia megoldás lehet, de ha megvalósul, az nem azt jelenti, hogy le lehet mondani a területi autonómiáról. Szerinte szükség van az állam modernizálására, és az autonómia része lehet ennek. Úgy vélte: az autonómia azt jelenti, hogy egy közösség képes önállóan dönteni. Ha jól működik, korszerűsíti az államot, hatékonyabbá teszi az állam működését. Nem az az állam erős, amely teljes döntési jogkörrel rendelkezik, hanem az, amely képes kölcsönös bizalmi légkört teremteni, lemondani bizonyos hatáskörök gyakorlásáról a közösségek javára - mondta Varga Attila.
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke sajnálattal állapította meg, hogy szerinte Románia a rendszerváltás után húsz évvel is erősen centralizált állam, ma sem hajlandó egyetlen kormány vagy koalíció sem elismerni a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját. Az előadó erre esélyt sem lát mindaddig, amíg szerinte a román alkotmány szelleme nem lesz európai, s amíg maga az állam nem lesz lojális saját kisebbségeivel szemben. Véleménye szerint a demokratizálódás folyamata 2007. január elsején leállt, és egy teljesen európaiatlan társadalmat építettek ki a kormányok, amelyeknek, sajnos, az RMDSZ is tagja volt és az ma is. Abszurdumnak nevezte, hogy ennyi évvel a diktatúra bukása után is lobbizni kell egy, a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját biztosító törvénytervezet elfogadásáért.
